Szánd meg hát szomorú szívem

Úgysincs más vigaszom nekem, jöjj el hát, jöjj el hát... De úgysem fogsz. Ma talán egészen hülyén viselkedtem, mert kicsit boldognak éreztem magam, mintha visszakaptam volna a múltam. Vártam, hogy hazaérjek, de mégsem akarok itthon lenni. Otthon vagyok, de mégsem. Nem találom a helyem sehol sem a világban. Van nekem helyem egyáltalán a földi létben? Hiszen az élet csak egy álom, az úton a halál felé. Egy kibaszott rémálom az egész. Szeretett engem valaki valaha tiszta szívéből? Úgy tűnik nem. Engem nem lehet szeretni.

All day, all night...

Csak sírtam. Magányos vagyok, de nagyon.

Az álló óra is naponta kétszer a pontos időt mutatja...

És talán az is, ahogy te viselkedsz velem. Tudom, hogy már nem az a Ryuk vagy, aki akkor. Mégse tudsz elengedni...

Vizsga

Azt hiszem, már tudom mért szenvedtem. Már tudom mért dolgoztam. És a következőért még jobban meg fogok dolgozni. Hát hajrá Helena, még mindig itt a tanulást ideje! :)